bronzmamut (is) fishing on Orfű

bronzmamut és kis családja + Pere meglátogatta a panoráma kempinget a hétvégén és végigettek mindent, csakis azért, mert a hőség lehetetlenné tette a tűzhely használatát az utóbbi időben, ami miatt a blog frissülési rátája nulla körülre redukálódott.

bámulatos! (off)

3 ek borsófőzelék-maradvány
mézeskalács ízű szintetikus puding 2 fő részére, tejszínhabbal
1 répa
1/2 doboz tőkehalmáj
10 dkg pöszméte

na, ezt ma este 19.30 és 22.50 között, pont ebben a sorrendben.

a szappanos körte sem rosszabb párosítás, mint a tejszínhabos répa - a szappan a Taita webshopjában lesz hozzáférhető

parázskrumpli

a cba-ban végre elfogytak az óriás újkrumplik 900ér'.

ma már egy egész láda parázskrumpli volt a helyükön.

csöndes örvendezés, indiántánc belsőleg.

nagy rajongója vagyok a kis krumpliknak. még akkor is, ha eddig még soha nem sikerült körömkefével megtisztítanom, és már félúton anyázok, mert halálosan idegesítő 2 cm átmérőjű krumplikról héjat vakargatni.

a vakargatás utánra elmúltak a fények az erkélyen, esett a hőmérséklet vagy 10 fokot, ráfagyott a kezem a gépre és mindezek tetejébe k.ra elsóztam krumpliékat. balansznak betömtem egy csokor retket mellé, de nem sokat segített. ittam 2 dl irsait. az se. azt hiszem, örvendésem mai tárgya nem sikerült vm jól.

a receptet még a megboldogult google docs-ba másoltam be anno link nélkül a Fűszer és lélekről; két krumpli közt kerestem, de nem találtam.

Belgium - Wekerle, tétre, helyre, befutóra

tesvíremnek, Vikinek

én is látom, hogy nem oké a fókusz, lécci, ne hívd fel rá a figyelmemet, drága

kardamomos csirkegolyók csicseriborsóval, erőlevesben

avagy anya húslevesét többet nem ...om el citromhéjjal.

tegnap DóraFeri volt a vacsora-soros. zseniális hamburgert csináltak hallal és lencsével. majd valamikor reprodukálom a halas fasírtot, mert nem emlékszem, hogy ettem-e már valaha ennyire nagyon k jót.

ennek a mai leveshez annyi köze van, hogy szemben ültem azzal a könyvespolccal, amin a szakácskönyveik vannak és ott volt a Casa Moro is, ami nálam is itt van, és ha már igen, akkor ma végiglapoztam, hátha.

és lőn: erőleves csirkegolyókkal. mivel nem volt csicseriborsó-lisztem, a csicseriborsót magát használtam sűrítőnek.

anya fagyasztott le nekem húslevest, azt rontottam el 1 kk szárított citromhéjjal és 1 ek limelével. ráadásul összekevertem a fagyasztott korianderemet a petrezselyemmel. ződ ződ. de azért a levest tovább már igazán nem kellett volna rontani.

viszont a golyók egyszerűen zseniálisak. csak kicsit munkás a formázásuk.

eperszósz & rebarbara

a tesvírem vásárolt nekem a bosnyákon 2 csokor rebarbarát 1 kiló eperrel együtt. 

sose volt még a konyhámban rebarbara. volt öröm.

rögtön igéretet is tettem, hogy vasárnap én szállítom a fél ebédet sütikével. 2 körül. 

a rebarbara szerelem volt első kattintásra. meg a másodikra. meg a 24.re. kicsit meg is csúsztam miatta. úgy 2 órával. de ez nyilván csak az új(onnan használatba vett) 30as fix hibája ;)

variációk kókusztejre

...avagy tom kha gai (thai kókuszos-gyömbéres csirkeleves)

az milyen már, hogy az eper a sarki árusnál tegnapról mára virradóra 2xesére drágult?! ok is volt: vége a szezonnak. na! én meg azt hittem, most kezdődik. ez történt ma hajanli f6kor. nagyon durva kezdés volt.

azóta elkezdett zuhogni.

és most már alig birom nyitva tartani a szemem.

de ha ma tűz lett volna, minden ded túlélte volna. örülök. bár mától hivatalosan is megszűntem tűzvédelmi előadó lenni kedvenc munkahelyemen.

viszont itt volt a maradék kókusztej. rendkívül kreatívan kitaláltam, hogy legyen belőle tom kha gai.

kókuszos ropi (kuih spera) Olgának

tegnap éppen palléroztam gasztrofotói látásmódomat a flickren, amikor megláttam ennek a kuih sperának a képét. annyira nem kívántam az ázsiai ízvilágot, de vannak olyan napjaim is amikor de (pl. a következő 2 napban muszáj lesz, merthogy felbontottam egy doboz kókusztejet), így került a majd megcsinálom mappák egyikébe.

a mai napi remekbeszabott pedagógus napi ünnepély után, aminek a nagyon szerencsés szervezője lehettem és a 20 gyerek felvigyázója, amíg a kedvenc kollégák felzabáltak és/vagy hazapakoltak minden ehetőt, igazából nem volt kedvem főzni. amikor eszembe jutott, hogy holnap hajnali 5kor tűzriadó gyakorlatot tartok, egészen lenullázódott az energiaszintem.

szóval, Olga, ezt most csak a kedvedért.

a kuih spera maláj étel, ami egy olajban szép barnára sütött, töltött tésztabatyu, kókusszal, szárított rákkal (kihagytam, persze, mert annyira koncentráltam, hogy ki ne hagyjam) és mindenféle fűszerekkel.